Lemondott Mubarak. Ahogy Tunézia után az Észak-Afrikai Iszlám köztársaságok között egyre gyarapodtak a tüntetések, gondolom erre a hírre is erőre fognak kapni még néhány országban. Én nem tudom őszintén szólva, hogy miért éppen most történik mindez. Egyesek szerint a közelgő olajválság okozta gazdasági nehézségek lehetnek a háttérben. Talán. Mindenesetre szeretnék felidézni egy gondolatot. Az afganisztáni magyar csapat kapcsán elmélkedtem az ottani NATO misszióról és a demokráciateremtésről, és akkor azt mondtam, hogy demokráciát nem lehet csinálni. Vagy megszületik magától, vagy nem. Lehet hagyni, lehet segíteni, de csinálni nem. Most történt valami érdekes, ami eddig soha: egy iszlám állam többségében iszlám hitű polgárai fellázadtak a diktátor ellen, és kiharcolták a lemondását. A hatalom a hadsereg kezében van, ebből még akármi lehet, akár egy újabb diktatúra, akár demokrácia. Az ellenzéki csoportoknak nincs kifejezett vezetője, ami számomra azt az üzenetet hordozza, hogy az egyiptomiak demokráciaigénye valóban elég széleskörű és viszonylag tudatos, ugyanakkor ez lehet a gyenge pontjuk szemben a hadsereggel, aki most szinte bármit megtehet. Mi lesz velük vezető nélkül? Mit fog szólni Amerika, aki már az elején se tudta eldönteni, hogy a katonai stratégiának drukkoljon, vagy a hőn szeretett demokráciának? Egy jelentős ellenzéki erő, a Muzulmán Testvériség egyik vezetője, Abdelmunim Abu Elfotú azt nyilatkozta a Hírszerzőnek, hogy demokráciát akarnak, hiába vannak közös szálaik a Hamasszal, ennyire nem szoros a kapcsolatuk. Nem gyakran hallunk ilyet iszlám szervezetektől, bár az is igaz, hogy a média jobban szereti a terroristákat, mint a demokratákat, talán csak ezért. Az arab világ hatalmas kérdés előtt áll: vajon képes lesz-e önerejéből demokratizálódni az egyik legerősebb képviselője? Ha igen, az milyen hatással lesz a többiekre? Vajon ha valóban szerves fejlődésként építenek demokráciát, az miben fog különbözni az európai stílusú demokráciától? Vajon tényleg a demokrácia a legjobb út minden állam számára? Korábban az amerikaik sorozatos kudarcait látva felmerültek ezzel kapcsolatban kételyek, de most lehet, hogy Egyiptomban kialakul valami, ami valódi társadalmi legitimációval fog bírni. Erősebbel, mint a mi mai demokráciánk. Meglátjuk. Ha sikerül nekik, az hatalmas üzenet lesz: a társadalom képes egységesen mozdulni, képes szerves fejlődéssel eljutni a demokráciához, és képes megőrizni az értékeit egy ilyen átalakulás közepette. A demokrácia igenis kifejlődhet magától. Ha nem sikerül nekik, ha új diktatúra lesz, ha polgárháború, ha beavatkoznak a nyugati erők, az nem bizonyít semmit, csak hogy Egyiptom küzdelmes kamaszkorba lépett a felnőtt élet helyett. Amerika leckét vehet demokráciából. Ezért már megérte.