Volt egy olyan, hogy "a népvándorlás kora". A Római birodalom bukása környékén, illetve még utána pár száz évig minden féle népek: gótok, vandálok és frankok vonulgattak európa szerte, alaposan átrendezve a térképet és a történelmet. A birodalom büszke lehet arra, hogy néhány múzeumnyi műtárgy mellett igen komoly szellemi örökséget hagytak maguk után: Európa jogrendje, kultúrája és uralkodó vallása nekik köszönhetően lett az ami, és bár a birodalom megsemmisült, sőt az újra egységes Itáliára is jócskán várni kellett, de mindaz, amit a hét domb városától a középkor hajnaláig véghezvittek, ma már talán valóban kitörölhetetlen.
A történelem hajlamos megismételni önmagát. A friss Eurostat adatok szerint az Európai Unió polgárainak 9,4%-a bevándorló, ami 47,3 millió embert jelent. Ezeknek a kétharmada nem EU tagországban született, egyharmada egy másik tagállamból költözött át. Az számít bevándorlónak, aki nem ott él ahol született, függetlenül az állampolgárságától, így ha két (bevándorló) pakisztáni szülőnek Párizsban gyereke születik, akkor ő már "francia", illetve ha egy fiatal magyar orvos Berlinben telepszik le, akkor ő természtesen bevándorló. Ebből logikusan következik, hogy az a 31,4 millió, amennyinek az Eurostat az EU-n kívüli bevándorlókat írja, kulturális értelemben alulbecsüli a valódi számot, hiszen a vallási, kulturális akadályok több generáción át megakadályozzák, hogy például egy muszlim család gyerekei valódi européerekké legyenek. Ebben az értelemben, az európán kívülről bevándorlók arányát tehát talán becsülhetjük 40 millió körülire is, ami körülbelül Spanyolország népességével azonos.
Ahogy legutóbb Londonban láttuk, az ilyesmi nem maradhat következmény nélkül. Nem arra gondolok, hogy a bevándorlókból csak a baj lesz, hiszen lám-lám fosztogatnak, hanem arra, hogy nem csak egy normális bevándorlás-politikára lenne szükség, de ideje lenne elgondolkodni azon is, hogy vajon miért jönnek ide ezek az emberek, hova vezet ez hosszú távon és mit tehetünk...
Az első ok nyilván a túlnépesedés, illetve annak az egyenlőtlen mivolta. Tudjuk, hogy India és Kína a világ legnépesebb országai, de a XXI. század közepére már Afrika lesz a népességrobbanás középpontja, mivel bár ma még kevesebben vannak, sokkal gyorsabban szaporodnak. Ezellen nem is tehetünk túl sokat, hiszen valószínűleg már köztünk él valahol az a kislány, aki majd kilencmilliárdadik embert meg fogja szülni...
A túlnépesedés nem játék. 1804-ben értük el az egymilliárd embert a Földön. 123 év múlva, 1927-ben lettünk kétmilliárdan, majd 33 év múlva 1959-ben értük el a 3 milliárd főt, 15 évvel később a 4 milliárdot, 13 évvel később az 5 milliárdot, 11 évvel később a hatmilliárdot 13 évvel később, azaz idén a 7 milliárdot. (forrás1, forrás2) Ilyen ütemű népességnövekedésnél nem meglepő, hogy a hazájukban nem jutnak megélhetéshez az emberek.
De mi hajtja a növekedést?
A második az, hogy a klímaváltozás, víz és erőforráshiány miatt újabban emberek tízmilliói kényszerülnek elhagyni az otthonukat, amivel tovább növelik a más országokban özönlő tömegeket. Ahol korábban szántóföldek voltak, ma már csak sivatagok vannak sokfelé a világon: Közép Amerikában, Afrikában, vagy az arab országokban is, pedig az emberiség első évszazadaiban ezek voltak a legtermékenyebb vidékek, ahol az első kultúrák kiemelkedtek éppen a termékenység miatt...
A bevándorlás problémája tehát hosszabb távon is igen nehezen lesz megoldható, Európának szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy a társadalma gyökeresen átalakul. Ahogy a Római Birodalom se tudott ellenállni a bevándorló tömegek nyomásának, mi se remélhetjük komolyan, hogy a mai mohamedán és más idegen kultúrákból érkezett bevándorlók unokái, burkát viselő nagyanyjukat megmosolyogva a németalföldi festészetről vitatkoznak a Sorbonne lépcsőin.
forwardban jött. igen, valódi.
From: x.y@ec.europa.eu Thank you for your message. I will be out of office until 15/05/2013. Please contact our secretariate for urgent matters.
Sent: Friday, August 05, 2011 4:23 PM
To: z w
Subject: Out of Office AutoReply: National development agency
Please note that your email will not be automatically forwarded.
Best regards,
xy
Európában sokan éltek, sok háború és nehézség között. A természeti kincsek akkor már korlátozottak voltak, az életünk, a kultúránk nem volt fenntartható az ázsiai szállítmányok nélkül. A hajókat azonban a hosszú út és a kalózok állandóan tizedelték, szükség volt valami más megoldásra.
1492-ben megjelent egy olasz származású hajós a Spanyol udvarban, hogy tud egy új utat Indiába. Azt állította, hogy a Föld nem lapos, hanem gömbölyű.
Marhaság. Eretnekség. Mindenki tudja, hogy lapos.
De végül, mivel az érvelése mégsem tűnt teljes ostobaságnak, és mivel a saját bőrét akarta a vásárra vinni, hagyták, hadd vigye, nagy baj nem lehet belőle, mégiscsak megér ez a lehetőség három hajót - valahogy így képzelem.
Elindult. Nem tudta, hogy milyen messze van a cél, bár volt elképzelése. Nagyon érdekelne, hogy mit gondolt ő és a legénység, amikor elfogyott az élelmiszer és az édesvíz fele. Onnantól már nem volt visszaút, vagy India, vagy a halál. Valahol azt gondolom, hogy az ember egyik legfontosabb tulajdonsága az, hogy képes ezeket a pillanatokat felfedezni, és képes továbbmenni. Patetikus gondolat, de hát milyen legyen Amerika felfedezése?
Végül felfedezett egy új kontinenst, és ezzel megváltoztatta a világot. Olyan rengeteg természeti kincs került az emberiség birtokába, hogy bár lassan 600 éve fogyasztjuk számolatlanul, mégis van még belőle. Megváltoztatta a hajózásról, az életről, a világegyetemről alkotott képünket. Nagyon fontos fordulat volt.
A Bálványosi Szabadegyetemen tartott egy érdekes előadást Orbán Viktor. A választások óta azon kevés üdítő pillanatnak lehettünk tanúi, hogy nem tömegeknek szánt demagóg, túlfűtött és túlegyszerűsített szövegeket adott elő, hanem viszonylag intellektuális helyzetelemzés után beszélt elég értelmesen a kivezető utakról. Nem értek vele mindenben egyet még így sem, de egyrészt így már sokkal inkább, másrészt azért megnyugtató látni, hogy nem annyira primitív jelszavak mentén gondolkodnak azért, mint ahogy előadják sokszor. (De akkor ezt miért titkolják az év 364 napján?).
Szóval először is nézzük meg. 40 perc, a Hír TV vágatlan felvétele:
Amit az adósságválságról ír, az teljesen igaz. A kivezető utakban azonban mintha nem is a felvetett problémákra reagálna. A fogyasztás alapú növekedést termelés alapú növekedéssé akarja építeni, ami lényegében nyilván ugyanaz, hiszen a temékeket el is kell adni, illetve amennyiben nem ugyanaz, és az ipari termelést növeljük az "anyagtalan" szolgáltatásokhoz képest, úgy ökológiai szemmel nézve még rosszabb is lesz a helyzet.
A globális gazdasági gondokat csak Svájc tudja nemzetállam szintjén kezelni, illetve elkerülni. Az off-shore hálózatokkal leszámolni, a nemzetközi bankrendszerek felelőtlen hitelezését megregulázni, az olcsón termelő BRIC országokat kiszorítani, az USA hegemóniájától és hanyatlásától viszonylag függetlenedni sokkal inkább tud egy erős európa, mint egy kis nemzetállam. Ne várjunk olyan sokat a keletiektől. Ők csak azért tudnak ennyire növekedni, mert ott még tömeges az embertelen szegénység, és sehol sincsenek az emberi jogok. Ez azonban a mi esetünkben nem járható út, és az ő esetükben is véges.
Már többször kifejtettem, hogy nemzetállam szintjén csak nemzetállami szintű problémákat lehet megoldani, az offshore ellenes harc például még EU szinten is nehézségekbe ütközne, mit tehet egyetlen kis ország egy globális válságban? Növeli a szuverenitását, ez talán az egyetlen. Ez az adósságok ledolgozásán túl, sőt az előtt a fizikai függőségek leépítését kell jelentse. Első jelöltünk az energia, de sokminden van még.
De most nem is ez a lényeg. A lényeg, hogy végre rendesen kifejti, hogy miben hisz, mi mozgatja...
