Mikor 2002-ben Párizsban voltam, beszélgettünk Blandine-al a kommunistákról. Az ő férje orosz volt, akit a nagy októberi szocialista forradalom alkalmával elűztek hazájából, és a szeme láttára megölték a családja nagy részét. Ennek ellenére nem ábrándult ki teljesen a kommunizmusból. Én persze másként néztem a dologra: magyarként, hogy is szerethettem volna őket, még ha a klasszikus séma szerint baloldali vagyok is. De Blandine azt mondta, nem is tudom mi az, csak azért mondok ilyeneket mert erre neveltek. Mikor hazajöttem, a történelemtanáromtól kölcsönkértem hát a Kommunista kiáltványt, ne mondhassa többé senki, hogy nem tudom miről beszélek. Kísértet járja be Európát…. nem szerettem meg, sőt inkább megmosolyogtam az egészet – nem meglepő.
Na, valahogy így ültem neki a Da Vinci kódnak is.
Létezik egy titkos társaság, ami az igazságot őrzi Jézus Krisztus életéről, szemben azzal a tonnányi hazugsággal amit a Vatikán tanít. Két ember, akaratán kívül belekeveredik az ügybe, sok veszélyen át, megpróbálják felfedni a titkot, a bizonyítékot, ami leleplezi a valóságot: Jézus összeházasodott Mária Magdolnával, és leszármazottai ma is köztünk élnek. Szép.
Az összeesküvés elméleteket mindenki szereti, a misztikus jelentések mindenkit izgatnak, a titkokra mindenki kiváncsi, így nem csoda, hogy népszerű a könyv. Manapság a botrány, az Egyház lejáratása szintén népszerű dolgok, talán valamiféle erkölcsi önigazolás miatt. Ezekből jut bőven. Egyébként a könyv irodalmi értelemben nem valami nagy szám. Minden karakternek pontosan egy tulajdonsága van, és ebből tökéletesen kiszámítható módon viselkedik minden pillanatban. Ez alól kivétel a “főgonosz”, aki végig titokban tartja valódi kilétét, bár folyamatosan a színen van. Ennek megfelelően leleplezése bár valóban váratlan fordulat, mégis az volt az érzésem, hogy az író, amíg ehhez a fejezethez nem ért, maga se számított erre a felütésre, így a személyiséggel, a korábbi tettekkel semmiféle összefüggést nem mutat a jelenet. Mindenki korrupt, mindenkinek titkos informátorai vannak, és minden szimbolikus, ami csak körülvesz minket, ideértve még a Walt Disney filmeket is. Szó sincs okosságról, hősiességről, bölcsességről, érzelemről, tehát valódi emberi tettekről se pozitív, se negatív értelemben. A sztori tehát a Star Wars szintjén van valahol, vagy egy kicsit lejjebb. A végén ráadásul a beígért leleplezés is elmarad, szó sincs bizonyításról, még a főhős is csalódott egy kicsit. Így aztán egy olyan információt hajszolnak hatszáz oldalon át, egy olyan információ van elrejtve, ami valójában nem is létezik. Vajon a titkos társaság miért véd ennyire egy nemlétező bizonyítékot? Ha hamarabb nem, itt végleg kitöri a bokáját a könyv. Mindaz tehát, amit az irodalomtól elvárnánk, tökéletesen hiányzik a könyvből.
Mondhatnám: ilyet én is tudok írni. Nem nagy szám ez a Dan Brown. Ha összeesküvéselméletet akarsz, olvasd el Umberto Eco-tól a Foucault ingát, az üt.
Na és ez a Jézus családja dolog… Nem gondolnám tételesen cáfolni, hiszen ő se bizonyít semmit. A nagyon fura az az, hogy a könyv fülszövegében kijelenti az író, hogy mindaz ami a könyvben szerepel, teljesen igaz. Ez nyilván hazugság. Kijelent egy totális abszurdumot Jézusról, és egy még nagyobb abszurdumot az Egyházról, hogy meghamisította az egész sztorit. A Merovingok Jézus leszármazottai. Minden műalkotásban találnak utalást az elméleteikre, még nyilvánvalóan katolikus művészek műveiben is. Ez a titok átszövi a történelmet, mindenhol ott van, mindenhol megjelenik. Mégis titok. Ember, gondolkodj! Az életük árán is védenek egy utat, ami egy nemlétező bizonyítékhoz vezet. Persze, a templomosok kezdték ezt is. Az Opus Deinek meg bérgyilkosai vannak, és második János Pál kirúgta őket az Egyházból. Ez például biztos nem igaz. És egy Da Vinci korában kitalált szerkezetet nem lehet kinyitni a 21-edik században. Se fúrógéppel, se lézerrel, se sehogyan.
De a nagy kedvencem mégis az volt, amikor kijelentette, hogy az ősegyház Jézust teljesen embernek tartotta, csak a níceai zsinaton találták ki, hogy legyen inkább Isten, és ott szavazták ezt meg, alig többséggel. 325-ben gyengébbek kedvéért. Pál leveleit gondolom szintén ekkor korrigálták…
Nagy marha ez a Dan Brown.
Tags: irodalom

No comments
Comments feed for this article
Trackback link: http://aftermodern.hu/blog/dan-brown-a-da-vinci-kod/trackback/