Féregjárat

Az internet összeköt, az internet felszabadít, az internet felgyorsít, az internet közösségi, az internet demokratikus, az internet a jövő.
A szabadság fő kritériuma a drótnélküliség. Nézd csak mit láttam a napokban: ül a gép előtt, headsettel telefonál, közben e-mailt ír, két szálon tólja a Gtalk-ot, és még két tab tűzróka nyitva, hogy mi hír a Gordonnal, és a yútúb mer azon jön a zene. A Szabadság. Azaz Freedom, 直率, استقلال – látod milyen egyenjogúvá evolválódtam?

Rájöttem, hogy a cloud-ban az a szép, hogy a web már lassan önmagát fogja böngészni, nézd csak az Adwordsöt meg a Google readert, és még mennyi aggregátort, amik aggregátumokból aggregálnak, vagy az új fícsör, hogy mutatja a maps, hogy hol vagy és akkor lassan kialakul az helyzet amikor az élet szót nem úgy fordítjuk, hogy life hanem, hogy streaming.
Az ellenőrizhetetlenség pedig fura mód nem csökkentette a bizalmat, hanem növelte, mivel megszoktuk, és mert olyan szép gyors. Többnyire hibás persze, leszámítva az olyan fehér hollókat, mint amit most olvasol meg hogy már kézírással is oldaltdől a szmájlfész XD akkor ez itt a vég?

Szóval az internet olyan mint a mesebeli varázsvessző, csak suhintasz vele egyet, gondolj erősen, hipp-hopp ott legyek ahol akarok! És a Föld felszíne máris összevissza dudorodott-hajlott torzult a kozmikus agyfelszínen a sok csatorna hatására, van ami nagyobb lett, és van, amit még a Google se talál, és tényleg a világ minden pontján egyszerre ott lehetsz, mintha Einstein féregjárataiba ugrálnál és ahol mégse az talán nem is létezik. Tobzódhatsz a lehetőségekben és a tudásban, hiszen tudásalapú társadalomban élünk, ha igaz. Az információ vált szórakozássá, így nem is igényel már szellemi erőfeszítést, megkaptad a lehetetlent: szabadon teleportálsz, ott lehetsz ahol nem vagy, és nem vagy ott ahol igen – jobb mint repülni.

Olvasom egy blogban a szót, hogy mikrotevékenység. Huh. Twitter, RSS, youtube, iwiw. Van az oszk-ban egy gyerek, aki mindig felhalmoz egy csomó könyvet, aztán tanulás helyett egész nap társkeresőkön meg a facebookon függ. De mondom bármit lehet, tényleg, az internetes kapcsolatok nagyon jók, webkamera, gondold el még erkölcsileg is tök tiszta ügy… A gondolatok meg szabadon áramlanak az Uniós elvek szellemében, a közösség a lélek rágógumiját rágja digitális fogaival.

Akkormost utáljuk? Blogger ilyet nem írhat….

titokban szeretjük, mert demokratikus, mert hasznos, mert összeköt, mert értelme van, és mert kordában tartható.

Álljon itt egy vidámabb történet, melynek helyszíne a kibertér, jabber chat, melynek lelki mélységei fokozhatatlanok, és aminek csak az elejét rögzítette a pidgin log.

…
(22.44.38) Béla: miért nem akartál?
(22.44.42) Dorka: mert ez nem olyan, mint amikor tényleg beszélünk
(22.45.01) Béla: BAHra? ha te is…
(22.45.07) Dorka:
(22.45.18) Dorka: oké
(22.45.24) Dorka: nekem az 10 perc
(22.45.31) Béla: nekem 15-20
(22.45.40) Dorka: ok
(22.45.43) Béla: legyen 23:10
(22.45.49) Béla: a 8-as nál
(22.45.53) Dorka: jó
(22.45.56) Béla: na akkor szia
(22.45.59) Dorka: szia