Együttérzés

Fogalmam sincs, hogy milyen politikusok voltak, akik meghaltak. Még kevésbé tudom, hogy milyen katonák, meg milyen feleségek. Nyilván nem ez a fontos, de valahogy fura módon, sokszor akkor leszünk valakire kíváncsiak, amikor meghal és már hiába. A lengyel repülőszerencsétlenség súlyosságát akkor éreztem meg, amikor elgondolkodtam, hogy vajon mit éreznék, ha ez nálunk történt volna, köztük az általam nagyon tisztelt Sólyom Lászlóval. Meg azon is elgondolkodtam, hogy mit érezne a magyarság.

A lengyelek szomorúak, méghozzá sokan és nagyon. Látszik a képeken. Gondolom, hogy az ő politikájuk se mentes az anyázástól, az érdekek hajkurászásától, most mégis közösen élik át ezt a tragédiát. Utálom a pátoszt, de azt hiszem, most ez történik.

lengyel megemlékezők gyertyái és egy gyerekrajz

A nemzet fogalmán gondolkodtam el. Közös lengyel-magyar tapasztalat, hogy nagyon nagy bajban a közösség valahogy fontossá válik. Szerintem nagy dolgok bújnak ilyenkor elő. Például az, hogy a közösség bizonyos szempontból fontosabb, mint az, hogy mi történik a közösségben. A szimbolikus vezetők elvesztése hatalmas csapás, de talán éppen ez az, ami segít megtenni egy minőségi lépést. Egyszerre érzik ugyanazt, ami hatalmas ajándék egy közösségnek, különösen egy ilyen nagynak.

Talán maguk a lengyelek is meglepődnek ezen. Önmagukon. Pár napja még nyilván ugyanúgy ölték egymást, ahogy azt a legtöbb politikai világban teszik, és most meghalt közülük 130.

Elcsendesedtek egy perc alatt, félretették a vitákat. Később majd előveszik. De most olyanokat éreznek egyszerre, amik fontosabbak a Złoty árfolyamánál. Az ilyen tragédiában egy közösség a hogyanok helyett a miértekkel foglalkozik, inkább érezve persze, mint kimondva.

Valahogy így. Nekem legalábbis ez jött át a képekből. A gyász megtanítja az embert arra, hogy mi lényeges és mi nem.

Csak egy kicsit vigyük ezt tovább… Mi fontos egy nemzetnek? Vajon helyes prioritásokat határoz-e meg magának? Vajon egy krízisben mi számít értékesnek (egyénként vagy közösségként)? Vajon tud-e lehetőségként tekinteni a bajra? Mit tanul a kollektív élményeiből?

gyászoló nő

Tags: ,

  1. meta_’s avatar

    A legfontosabb, hogy a nemzetet politikai közösségek alkosság, ne pedig tömeg. A tömeg nem lehet nemzetalkotó.

    Ez a legfontosabb célkitűzés és lássuk be, csak akkor lesz nemzet az emberek összessége, ha ez megvalósul.