Debrecenben voltunk a hétvégén. A Déri múzeumban együtt látható a három Krisztus-festmény Munkácsytól, évtizedek óta nem volt ilyen. December végéig pedig a Messiások látható a Modem-ben. Már szeptember óta szemezek vele, most végre eljött az alkalom: nem csalódtam. Úgy jöttem ki róla, hogy legszívesebben azonnal újra bementem volna.

A modern Európai művészet és gondolkodás számára fontos kérdés a messiás-szerep. Egyrészt nyilván Krisztus mint Messiás, de a megváltás kifejezés sok más gondolatkörben is megjelenik, ami időről időre fontos volt.
Rengeteg kiváló alkotást gyűjtöttek össze a szervezők, egy igen terjedelmes kiállításhoz. A legnagyobb művészektől szokás szerint csak 1-2 kép jutott, de ez nem okozott csalódást, mert az ismeretlenek is nagyon izgalmasak voltak, és ami külön feltűnt, hogy a külföldön kevésbé sztárolt magyaroknak is számos tényleg zseniális képe van. A magyarázószövegek nagyon érzékenyen kezelik azt, hogy a messiás-fogalom nagyon sokféle jelentéssel bír a kiállításon, és ez valaki számára talán bántó lehet, bár nekem az ilyesmi nem szokott gondot okozni.
4 része van a kiállításnak:
Miféle test adatot nekünk?
A testképről szóló rész talán a legprovokatívabb. A nyugati világ testkultúrája nagyon messze van mindentől, ami szent, és mindentől, ami természetes. A létezés legalapvetőbb dimenzióit kereső, önmagukat megsebző performance művészek valóban nehezen érthetőek, de az üzenetük mégis nagyon fontos. A művészet nem egyetértésről szól, hanem kifejezésről, nem magyarázatról, hanem érzékelésről és intuícióról.
Sigalit Landau: Tövishullahopp (videoinstalláció, részlet)
A halott ember
A halál orvosként különösen érdekes téma. Mi a halandók, akik folyton ellenkezünk, semmi tapasztalatunk róla, de mindannyiunkat utol fog érni, tagadhatjuk, kinevethetjük, elrejthetjük, vagy bármit tehetünk. De mit jelent az embernek a halál? Mások halála, és a saját halál közeledte?
A történelem ígérete
A megváltás ígérete minden történelmi reformban benne volt valahol. Minél inkább egy emberhez kötődött az eszme, annál inkább. Aranykor ígérete, többnyire szörnyű bukással, vagy tiszta, de kudarcba fulladó emelkedés. Fog tanulni egyszer az emberiség a saját történelméből? Hogy állunk ezzel ma?
A megváltás keresztje
Ki volt Krisztus? Ki volt valójában? Kivé tette az európai kultúra? Kivé tette az Egyház? Kivé tették a hívek? Mit jelent az emberré lett Isten? Mit jelent a szenvedés? Ki nekünk ő ma? Munkácsytól Keith Haring-ig sokféle válasz van ezekre a kérdésekre.
Andres Serrano: Piss Christ (miért fontos?)
Az egyik legjobb kiállítás, amit eddig Magyarországon láttam. Aki Picassora, Warholra vagy hasonló sztárokra vágyik, annak nem ajánlom, mert belőlük kevés van. De akiben van elég nyitottság egy kis XX. századra, az ember és a kereszténység újragondolására, az nem fog csalódni.
-
akarom
-
O.K. Bégi, nálunk van a garázsban egy kis maradék szögesdrót…
-
“A Déri múzeumban együtt látható a három Krisztus-festmény Munkácsytól, évtizedek óta nem volt ilyen. ”
De. Nem is olyan rég!
http://www.hirtv.hu/kultura/?article_hid=280578 -
“A Munkácsy-trilógiát 2007-ben láthatta utoljára együtt a nagyközönség. Az Ecce Homo a múzeum tulajdona, a Golgotát pedig a tulajdonos, Pákh Imre műgyűjtő tartós letétbe helyezte a Déri Múzeumban.”
2007 éppencsak két éve volt.
Na, annak előtte viszont tényleg rég lehetett együtt a három festmény!

6 comments
Comments feed for this article
Trackback link: http://aftermodern.hu/blog/messiasok-debrecen-modem/trackback/