Szinte nem is én hoztam szóba, jött magától. Néhány nap alatt több dolog is elgondolkodtatott, hogy kiirtsam magam a szociális hálókról. Fura módon jellemzően a "közösségi web" volt az, ahol az egyébként jól ismert kétségek megfogalmazódtak és tették fel nekem ugyanazt a kérdést sokszor egymás után: Megéri? Van jelenleg 682 ismerősöm a facebook-on. Legalább a felét valóban ismerem is. Igazából maximum a negyedével tartom a kapcsolatot érdemben. Egyrészt ezen a csatornán el lehet érni egy csomó embert, másrészt fogalmam sincs, hogy egészen pontosan miért is akarok én elérni 682 embert egyszerre. Van egy twitter profilom is, az érdekesebb, az ottani kontaktjaim döntő többségével soha nem találkoztam személyesen. A blogom számottevő forgalmat bonyolít egyébként a twitteren keresztül, ugyanez a facebookra nem igaz. Az iwiw-en nem is gondolkodtam. Minden kontaktomat és adatomat töröltem, majd a profilomat is, nem csak értelmetlen, de rosszul is van megcsinálva. Közben rájöttem, hogy a facebooknak az egyik fő vonzereje, hogy ott vannak a többiek. Ez nem azt jelenti, hogy ott történik bármi érdemleges, de azt az érzést teremti meg, hogy ott biztos érdekes dolgok szoktak lenni. Például, az emberek munkaidőben ott lógnak, szórakoztatva egymást vállalataik nagyobb dicsőségére. A másik jó a facebookban, és ez egyébként tényleg jó, az az a lehetőség, hogy szerte a weben, az emberek valódi személyazonosságukkal azonosíthatók. Ennek persze van más módja is, illetve természetesen nem nagy ügy átverni a rendszert, de nagy átlagban mégis csak működik.Mivel ott vannak a többiek, egész jó médiakampányokat lehet készíteni rá. Gondoljunk csak a Sólyom for President akcióra, vagy a számtalan rajongói oldalra, ami valószínűleg egész jó forgalmat csinál egy csomó oldalnak. Ennek persze ott van a visszája is, több millió hatalmas hülyeséghez lehet csatlakozni, és erre rendszeresen meg is kérik az embert...

1. Biztos, hogy a legtöbb facebook felhasználó sokkal több időt tölt a hálózaton, mint amennyi értelme annak van.
2. Biztos, hogy a legtöbb facebook felhasználó sokkal több adatot közöl magáról, mint az értelmes vagy biztonságos volna.
3. Biztos, hogy a legtöbb facebook felhasználónak ez a munkája, kapcsolatai rovására megy, kisebb-nagyobb mértékben.

Eric Schmidt, a Google vezérigazgatója a napokban egy interjúban azt mondta, hogy valószínűnek tartja, hogy a jövőben, annak a generációnak a tagjai, akik a közösségi hálókon töltötték a gyerekkorukat, felnőtté válva a teljes nevüket megváltoztatják, mert az, amit az évek során hátramaradt, egyrészt gyakorlatilag kiirthatatlan, másrészt többnyire vállalhatatlan. Mivel azonban nagyon szeretek technológiai dolgokban up-to-date lenni, nem megy könnyen a social suicide. Pedig erre is van szép, kidolgozott online megoldás... Keresem a módját, hogy hogyan lehetne biztonságosan kordában tartani a dolgot, előrelátóan üzengetni a hálózaton, szigorú adatvédelmi beállításokat használni, és persze nem túl sok időt eltölteni a hálón. A gyakorlatban szerintem ez nem könnyű. Ráadásul frusztrálódva fedeztem fel, hogy néhány óra számítógépezés, különösen internetezés után egyszerűen a felére csökken az agyam teljesítőképessége átmenetileg. Ilyenkor egy jó fél óra offline lét kell ahhoz, hogy a kis neuronjaim magukhoz térjenek. Persze ez is kordában tartható, de azért anélkül, hogy a tapasztalatomat objektív kutatásnak akarjam beállítani, megjegyzem, hogy vajon ez a hatás nem rontja-e túlzottan az iskolások szellemi teljesítményét, hiszen tudjuk, hogy mennyit ülnek a gép előtt... Ezen töprengek manapság, még nincs meg az eredmény. Érdekelne, hogy ti mit gondoltok...