Történelemből sose voltam túl jó, és mindig zavart az, hogy bármit olvasok, arról valahogyan támpont nélkül, egyedül kell eldöntenem, hogy mennyire hiszem el, mit gondolok róla. Ez a könyv azonban más. Sokkal hitelesebb, mert az események elmesélése és értékelése helyett, egy sorozat levéltári kutatáson alapul, így minden szereplő a saját szavaival mondja el a véleményét, indokolja meg tetteit, és vállalja fel a konfliktusokat. A szerző ezt csak némi alapvető történelmi, életrajzi adattal egészíti ki: belépett, kilépett, megalapította, letartóztatták, emigrációba vonult stb. Nehéz tehát azzal vádolni, hogy hiteltelen lenne.

Ennek ellenére nem száraz, talán azért, mert Szakolczai maga is ott volt a DNP küzdelmeiben, ismerte a szereplők nagy részét, 18 év körüli fiatalként a háttérből segítette Barankovicsékat. Szépen kirajzolódik az a kép, amit akkor láttak a szereplők, hogy milyen bonyolult lehetett azt átélni, ami visszatekintve sokszor nagyon egyértelmű már. A viták, dilemmák sok "mi lett volna ha" kérdést rejtenek, amikre persze sose fogjuk megtudni a választ.

Nem jutunk közelebb a fő kérdéshez sem, hogy meg lehetett volna előzni a proletárdiktatúrát, vagy eleve reménytelen volt, de nem is ez a lényeg. A személyeket megismerhetjük, és sok mai folyamat, sztereotípia és szereplő kap új értelmet, és más jelentést. Nem a szokásos Rákosizós, Kommunistázós, háborúelőttmindenjobbvoltozós elemzésről van szó, nagyon visszafogott, tényleg magáért beszél a tartalom. Nekem a legmeglepőbb, a korábbi tanulmányaimmal lényegében ellentétes, de elég meggyőző Mindszenty kritika volt, ami egyben sokat hozzátesz a mai katolikus egyház megértéséhez is.

Szerintem kötelező olvasmány. Itt lehet megvenni.