Hát itt a végén. Durva volt. Egy szerelem, egy egyetem vége, egy pályamódosítás, egy szabadegyetem kezdete, néhány konferencia. Iszonyatos szellemi átalakulás jelenik meg az életemben, sok új ismerős, hatalmas perspektívák. 2009 a kifutópálya évének tűnik, sok dolog készül, amiről jövőre fog eldőlni, hogy mennyit ér. Nincsenek rövidtávú terveim.
Mindent befolyásoló és magával rántó esemény a jövő:re elindulása, aminek a farvizén úszik minden más az idén, tényleg minden, még olyan dolgokra is hatott, amihez látszólag semmi köze nincsen.
Posts Tagged ‘2040’
ez volt 2009.
Thursday, December 31st, 2009
Szociális kéznyom
Tuesday, September 29th, 2009Egyszer ezt az elméletet tudományosan is ki kéne dolgozni, most csak a koncepciót mondom. Van ugye az ökológiai lábnyom, amit legtöbben ismerünk, azt méri, hogy mekkora az a terület, aminek a jövedelme képes egy adott embert/szervezetet/országot végtelen ideig eltartani azonos szinten, azonos módon.
A szociális kéznyom egy hasonlóan hasznos mutató lenne. Míg az ökológiai lábnyom esetében arra igyekszünk törekedni, hogy minél kisebb legyen, lehetőleg 1 alatt, a szociális kéznyom legyen minél nagyobb.
A szociális kéznyom legyen azon emberek száma, akiknek az élete egységnyit boldogabb lett személyes munkád által.
Ha például
egy tízéves project végeredményeként 100.000 embernek lett egy egységgel jobb az élete, akkor a kéznyomod 10.000xF (ahol F az egyéb faktoraidból számolt együttható).
Valószínűleg az abszolút hatásfok mellett, normalizálni kell az adatokat a vizsgált személy/szervezet potenciáljával, hiszen egy miniszterelnök nyilván többet tud tenni, mint egy vidéki tanító, holott könnyen megeshet, hogy az utóbbinak sokkal komolyabb a relatív személyes teljesítménye, de ez a falu határain túl csak búcsúkor hallatszik. Az ilyen körülményekből számolnám az F értéket.
Ez mérhető?
Nem könnyű, de a boldogság egész jól mérhető a közhiedelemmel ellentétben. Természetesen itt nem teológiai vagy filozófiai boldogságról van szó, hanem arról, hogy az emberek testi és mentális egészsége, kiegyensúlyozottsága, közösségi élete, munkája, családja, civil, vallási és hasonló életterületei minél stabilabban és jobban működjenek. Ezek a dolgok elég precízen mérhetőek, és a tudósok egyre inkább tudják, hogy valójában mi kell a boldogsághoz, ami egyre könnyebbé teszi a dolog mérését.
Oktatás?
Tuesday, September 15th, 2009Találtam valami nagyon inspirálót. Arról már írtam, hogy a Balaton Csoporttal tárgyalhattam együtt a JNO ügyeiről és problémáiról, és hogy tényleg fantasztikus volt. Érdekes módon, rövid időn belül több dologgal is találkoztam még, ami tovább érlelte bennem ezt az egészet. Igazából nem jutottam semmire, inkább csak elindultam egy irányba, amit azt hiszem, nyugodtan nevezhetünk forradalminak.
Arról már több postban is esett szó, hogy az oktatás-nevelés milyen szánalmas állapotban van Magyarországon, és igazából az egész világon. Ebből nagyjából minden problémát le lehet vezetni, de most ezt hagyjuk egy kicsit.
Elkezdtünk csinálni egy szabadegyetemet, és emiatt kapcsolatba kerültem két kulcsfogalommal: oktatás és motiváció.
Egy világnézeti klub
Tuesday, September 8th, 2009Ma valami igazán nagyban volt részem. Az OBH egy konferenciát szervezett, ahová meghívták a Balaton csoportot, hogy együtt gondolkodjanak a jövő nemzedékek ombudsmanjának lehetőségein, eszközein. Engem is meghívtak, mint lelkes érdeklődőt, igyekeztem komoly ábrázattal leplezni angol tudásom tökéletlenségét és azt a szomorú tényt, hogy ebben a körben ahhoz a kisebbséghez tartoztam, akik nem oktatnak 5 egyetemen, nem írtak könyvet, amit lefordítottak 16 nyelvre, nem tegeződnek kelet-ázsiai uralkodókkal, és rólam se szokták még feltenni azt a kérdést, hogy ú te láttad őt élőben?
Tudás, kreativitás, vidámság, közvetlenség…
Úgy jöttem ki onnan, hogy néha még az avatás közben is eszembe jutott, hogy na, akkor mit kéne csinálni… voltam én már sokfelé, de ezt nevezik brainstorm-nak, ha úgy mélyére nézünk a dolognak. Ezt a csapatot végül is az jellemzi az én szempontomból a legjobban, hogy végül hozzá mertem szólni a dologhoz négy-öt szerény mondatot, de amúgy csak koncentráltam, hogy igen, a világ legnagyobb zöld összeesküvésén ültél bent, és nem álom volt, nem.
Dennis Meadowstól meg tanultam valamit, amit 23-án mindjárt tovább is fogok adni azt hiszem.
#2040
Sunday, August 30th, 2009Laci szerint én kezdtem, ami formailag igaz is, de ő folytatta. Szóval idén, március 15-én írtam egy bejegyzést az ünnepről, amiben persze szó volt rohamrendőrökröl meg az egész szomorú állapotról, és hogy Sólyom Lászlót a határon a románok hogy szekálták. Meg arról is, hogy Dabason mennyire más volt az egész.
Akkor így lendületből bátorkodtam ezt írni:
2040-ig kell a magyar nemzetet a társadalmi és morális válságból kihozni. Ez nem jó jeleket jelentsen, hanem eredményt. Lehet csatlakozni a mozgalomhoz.
Igazság szerint engem eléggé zavar az, hogy a nemzeti ünnepek gyakorlatilag hosszúhétvégékké degradálódtak még a legértelmiségibb körökben is, ami tökéletesen illusztrálja az egész helyzetet, illetve azt, hogy milyen okosan tudunk nyavajogni, és milyen mégokosabban semmit se tenni nagytöbbségben.
Annyi történt közben, hogy valaki odajött hozzám, hogy Béla mi ez a 2040 dolog? Elmondtam neki, de meglepődtem, mert igazából utólag ilyen hirtelen felindulásnak tűnt, legalábbis csak Laci reagált rá, ő valahogy mindig reagál a nagy projectjeimre, azért is szeretem neki elmesélni őket. De ez nem volt (nincs) rendesen megcsinálva, csak mi ketten vagyunk nagyon elszántak a kétszemélyes nagypáholyunkban, hogy tartjuk a határidőt, eddig minden szép.
Az Ünnepről
Sunday, March 15th, 2009
Ma van március 15-e, az 1848-as forradalom ünnepe. 161. évforduló.
Budapesten agybaj van szokás szerint. Nem ma nem volt akkora balhé, mint három éve októberben, de ma is állandó díszletek voltak a rohamrendőrök, letartóztattak néhány embert, volt könnygáz, tömegoszlatás. Voltak lapos rendezvények (barátaim mondták, én nem ott voltam), volt állami ünnep állam nélkül. A köztársasági elnökünket igazoltatták a határon, a hírek nem arról szólnak, hogy mi kapcsolat van a jelen és a 48-as hősök között, a forradalom semmi mást nem tesz, mint definiálja az idei hiszti helyszíneit, a többi csak színjáték.
Persze, meg van rendezve. Addig se foglalkoznak mással, addig is egyre apatikusabbak lesznek, a TV ostrom után már csak lanyhulni fog a nép, csak annyi balhé kell, hogy a következő ne legyen felháborító, inkább megszokott. Letartóztattak két embert, aki egy transzparenst tartott, rajta a 12 pont egyikével.
van itt pár jó kép is
Én azonban Dabason voltam. Régi Zlinszky birtok volt ott, amit persze elvettek, meg hát a történelem eljárt már a földesúr fogalma felett, de valahogy Dabas még szeret minket. A Zlinszky utca végében ott áll a családi kripta és az 1848-as honvédhadnagy ősöm sírja, van pár föld a határban, meg egy kúria ami érzelmileg teljesen a mienk, jogilag még alakul. A dabasi református templomban egy üvegkoszorú őrzi Kossuth Lajos emlékét, valamelyik ősömnél lakott egy kis ideig mikor üldözték…
(more…)
