Hosszú és szerteágzó tépelődés után, vettem egy új mobilt. HTC Desire, az egyik legjobb Androidos készülék. Fura érzés belegondolni, hogy a számítási kapacitása nagyobb, mint annak a rendszernek, amivel a holdraszállást levezényelték, és én most blogot írok vele a metrón. Illetve már a mozgólépcsőn. Elvileg az a feladata, hogy könnyebben, gyorsabban szerveződjön az élet. Ez nagyrészt kb. működne is, csak annyira addiktív, hogy az elmondhatatlan, de majd szabályozzuk valahogy. Nem akarok elmenni nagyon műszaki irányba, legyen elég, hogy kb. mindent tud, amit egy ilyen tudhat, mindezt jól tudja, cserébe viszont nagyjából egy napig bírja csak az akku. Kicsit új életmód. Meglátjuk milyen.