ez volt 2009.
aftermodern
kuslits béla blogja
Filed underifjuság2008
ifjúság 2008 - zárszó
Az ifjúság legégetőbb problémái 2000-ben a munkanélküliség, pénztelenség és lakáshelyzet volt, 2004-re a drogok és az alkohol jelentették az elsődleges problémát.
2008-ra a 15-29 évesek helyzete a 2000-eshez hasonló: munkanélküliség, elszegényedés, létbizonytalanság. Fontos megfigyelni, hogy bár a drogok visszább szorultak, jellemzően kilátástalan jövő és céltalanság veszi őket körül, mintha ezek fő okozói lennének.
A legfiatalabbak a drogot említették leggyakrabban problémaként, a budapestiek a lakáshelyzetet.
A felmérés készítői szerint a fiatalok elég adekvátan reagálnak a társadalom változásaira, véleményük mérvadó. Látható, hogy a 2000 óta eltelt időben, ha összehasonlítjuk a kutatási eredményeket az objektívebbnek mondható társadalmi mutatókkal, a vélemények jól követik a valós helyzetet, tehát nem igaz, hogy a fiatalokat semmi se érdekli...
Négy év alatt a teljes populáció 182969 fővel csökkent.
Nem másolom ide a kutatóintézet záró megjegyzéseit, mert sok lenne, bár nagyon érdekesek. Ehelyett újra idelinkelem, letölthető a teljes jelentés pdf formátumban, javaslom, hogy legalább az utolsó részt olvassátok el.
Végére értünk a nagy kutatásnak, szerintem nagyon érdekes volt. Az én elemzéseimet megtalálhatjátok összegyűjtve az ifjuság2008 tag alatt.
Remélem 2012-ben sokkal vidámabb hangulatú sorozatban adhatok hírt a folytatásról...
Vallásosság
A 15-29 éves korosztály fele tartotta magát vallásosnak. A nem-vallásosok aránya másfélszeresére nőtt az elmúlt években, ma a fiatalok egyharmada sorolja magát ide, ugyanakkor a kifejezetten ateisták száma nem nagyon változott 2000 óta, 2004-óta pedig csökkent. A vallásosság csökkenése tehát inkább az érdektelenségnek tudható be, mint a határozott istentagadásnak.
7%-al nőtt azoknak az aránya, akik nem kaptak vallásos nevelést, ugyanakkor csak 2%-al csökkent a vallásosan neveltek aránya (a többi nem tudja eldönteni).
2008-ban 7% vallásos és követi az egyháza tanítását, 43% a maga módján, 35% nem vallásos, 8% ateista, 6% nem tudja, 1% nem válaszolt.
A szülők elképzeléséről némiképp tájékozódhatunk a megkeresztelések arányaiból: 57% r.kat., 15% ref., 3% evang., 2% g.kat., 1% egyéb, 22% semmilyen. (2000-ben a római katolikusok 62%-ot adtak, és 9% nem volt megkeresztelve, a többi keveset változott)
Ehhez képest meglepő, hogy kevesebbet változott a felekezethez tartozók aránya: a római katolikus 3%-al nőtt a görög katolikus és a semmilyen rovására 2000 óta.
A római katolikusnak kereszteltek 71%-a érzi ma is ehhez az egyházhoz tartozónak magát, a reformátusoknál ez 64%. Ez is mutatja, hogy a vallásosság visszaszorulása jobban érinti a reformátusokat mint a katolikusokat.
Társadalmi közérzet, politika 2
A fiatalok politikai aktivitása elég alacsony. Mindössze 9% érdeklődik komolyan. Ezek az arányok az elmúlt 8 évben nem változtak érdemben, azonban a magasabban iskolázottak mégis jobban érdeklődnek ezeken az arányokon belül. Ez összefügghet azzal, hogy a fiatalok nagyjából 75%-a úgy gondolja, hogy a politikusokat nem érdekli a fiatalok véleménye.
Helyi politikával aktívan gyakorlatilag senki nem foglalkozik, 20% olvas/látogat helyi médiát, 20% szokott ilyesmikről otthon beszélgetni.
A fiatalok többsége a bal-jobb ill. liberális-konzervatív skálákon középre helyezkedett. Érdekes módon a jobb oldalra és a liberális oldalra billen kicsit a két skála mérlege.
A köztársaság intézményei közül az alkotmánybíróságba vetett bizalom a legerősebb (+25), aztán a bíróságok (+15) és a helyi polgármesterek (+13). A legrosszabb a kormány (-37), az országgyűlés (-22), és a bankok (-11) helyzete. Mindezt egy ±100-as skálán értjük.
Mekkorák az ellentétek? (0-100)
- kormány-ellenzék: 85
- jobb-bal: 85
- cigány-nem cigány: 77
- gazdag-szegény: 77
- adófizető-segélyen élő: 62
- vállalkozó-alkalmazott: 62
- Bp-vidék: 53
- határon túli-Mo.n született: 49
- tanár-diák: 47
- fiatal-nyugdíjas: 43
- hívő-nem hívő: 38
- szülő-gyerek: 34
Társadalmi közérzet, politika 1
Szép fejezet. Egyben talán a leghosszabb is. Az elmúlt 10 évre való visszatekintést minden területen az jellemzi, hogy a megkérdezettek szerint a helyzet döntően rosszabb lett. A család és a személyes élet alakulásának megítélése is romlott, azonban fontos megjegyezni, hogy a 2004-es felmérés éppen a Medgyessy kormány 200 napos osztogatásának végére esett, a 2008-as felmérés pedig a pénzügyi világválság kirobbanásának idejére.
2008-ban 62% szerint a családok helyzete romlott, 7% szerint javult. (2004-ben: 36%, 24%) 84% szerint a gazdaság helyzete romlott, 3% szerint javult. (2004-ben: 50%, 26%) 80% szerint az emberek életszínvonala romlott, 4% szerint javult. (2004-ben ez 55% és 20% volt
A budapestiek és magasabban iskolázottak helyzetértékelése kedvezőbb, illetve a Fidesz hívei negatívabban ítélik meg a helyzetet mint az MSZP hívei.
A Kádár-rendszer és a jelenlegi rendszer összehasonlítása nagyon vegyes képet mutat. Mindent összevetve 49-51% az arány az egyik vagy másik rendszert preferálók között.
70%-nál több fiatal szerint a múlt rendszerben a napi megélhetés, lakáshoz jutás, munkalehetőség, szociális biztonság kedvezőbb volt, 50% szerint a gyerekek helyzete jobb volt a Kádár-rendszerben.
80% felett vélekednek úgy, hogy a felsőoktatásban való részvétel, szórakozás és szabadságjogok terén jobb a mai rendszer, 60% szerint a fiatalok jobban érvényesülnek ma.
Szabadidő, kultúra
Egy háztartásban átlagosan 265 db könyv van, míg 4 éve még 344 volt ez a szám. Az eltartottaknál ez a szám 300 feletti, az önállóknál 158 az átlag. A többed generációs értelmiségi családokban a családi könyvtár átlagos mérete 500 db.
Egy háztartásban átlagosan 103 zenei CD található, a másoltak aránya 40%, ugyanakkor a fiatalok egyharmadának egy másolt CD-je sincs. Átlagosan 71 DVD van a fiatalok birtokában, ennek valamivel több mint a fele másolt, ugyanakkor 40%-nak nincs másolt DVD-je.
A kultúra színtereiben igen nagy a változatosság, és a kettészakítottság. Egy szűk gazdag elit látogatja az elitkultúra szegmenseit, mások viszont alig férnek hozzá valamihez. A kultúra döntően Budapestre koncentrálódik. (színház, hangverseny, könyvtár, múzeum, kiállítás) a községek lakói művházakba, helyi diszkóba, bálokra, mulatságokra járnak. Ez nyilván összefügg az intézményi ellátottsággal.
2000-ben a budapesti fiatalok negyede járt két hónapon belül színházban, míg a községek lakóinál ez a csoport nem érte el az egytizedet. 2008-ban a budapestiek 13%-a volt színházban két hónapon belül, a vidékieknek csak 5%-a.
Megközelíti a 70%-ot azoknak az aránya, akik az elit kultúra színtereit soha nem látogatták még (art mozi, opera, komolyzenei koncert). 20% nem járt még multiplex moziban.
Összességében elmondhatjuk, hogy 2004 óta, az összes kulturális tér rendszeres látogatottsága (külön-külön) csökkent az összes korcsoportban 2008-ra.
Információs társadalom és média
84% használ számítógépet, és ugyanennyi internetet. (A korábbi kutatásokban ez még különvált). Akiknek nincs, azok sok más szempontból is hátrányos helyzetűek. Az idősebbek (25-29 év) körében még 20% a "digitálisan írástudatlanok" aránya, a fiatalok között csak 7%. A településméret számít, de egyre csökkenő mértékben. Az otthoni internethozzáférés 70%-os penetrációjú. A leggyakoribb tevékenység az e-mailezés, de 47% használ azonnali üzenőket is (skype, msn, gtalk stb.) 4% ír blogot.
A mobiltelefon penetráció teljesnek tekinthető, a CD és DVD lejátszó is közelíti a 80%-ot. Az egyéb digitális eszközök is elég elterjedtek, játékkonzolja pl. 15%-nak van.
A napi átlagos TV nézés négyről három órára csökkent. Ez nyilvánvalóan az internetnek köszönhető. Egyre jellemzőbb a multitasking életforma, azaz a különböző források párhuzamos használata.
25% olvas napilapot. A legidősebbek között ez 31% a legkisebbeknél 17%. A diplomások 60%-ban olvasnak napilapot, az alacsony végzettségűek csupán 26%-ban.
A hetilapok és folyóiratok között hasonló a megoszlás. A leggyakoribbak a pletykalapok és a női lapok. 4% olvas rendszeresen hetilapot vagy folyóiratot, kortól nagyjából függetlenül.
Hát nem tudom...
Életmód 2
Életmód fejezet 2.
Drog (önkitöltős, borítékos kérdőívvel felvéve)
A legelterjedtebb drog a marihuána, amelyet 12% próbált már ki, és ezek fele az elmúlt évben is fogyasztotta. Második legelterjedtebb az altatótabletták nem gyógyászati használata (5%), harmadik a party-drogok (3%) kipróbálása. Előfordul továbbá: LSD, hallucinogének, szipuzás, máktea, kokain. A mintába nem került heroinfogyasztó.
A fiatalok 35%-a állítja, hogy ismerősei, barátai között van olyan, aki már kipróbált valamilyen drogot.
Minél magasabb az iskolázottsága valakinek, annál valószínűbb, hogy kipróbálja a marihuánát. Az altatótabletták használata a lányoknál gyakoribb, a többi a fiúknál.
Egészség
A fiatalok 75%-a teljesen vagy inkább elégedett a saját egészségi állapotával. Ezen csak kicsit módosítanak a szociodemográfiai mérőszámok. A mintába került fiatalok több mint 90%-a semmilyen rokkantsággal, krónikus betegséggel, lelki bajjal nem rendelkezett.
Szexualitás
A megkérdezettek 7%-a nem felelt arra a kérdésre hogy szexuálisan hogyan jellemezné magát. 87% heteroszexuális, 5% az önmegtartóztató, 1,5% a biszexuális, 0,2% homoszexuális.
A megkérdezettek 17%-a nem kezdte még meg a szexuális életét, 14 éves kora alatt a megkérdezettek 7%-a kezdte már el, 15-18 évesen 56%, 19 éves kora felett 20%. 2004-ben átlagosan 17 évesen élték át az első együttlétet, 2008-ban már 16,7 évesen (fiúk: 16,5, lányok 16,9).
A megkérdezettek 26%-a a házastársával él nemi életet.
52% válaszolt arra a kérdésre, hogy eddig hány szexpartnere volt. 31%: nem volt, 16%: 1, 14%: 2, 11%: 3, 6%: 4-5, 9%: 6-10, 6% : 11 vagy több (átlag: 4).
A szexuális élet gyakorisága jelentősen csökkent 2004-hez képest.
Hát nem tudom...
Életmód 1
Ifjúság 2008 ismét. Az életmód fejezet a sportot, káros szenvedélyeket, az egészséget és a szexuális szokásokat veszi sorra.
Sport
A fiatalok 38%-a vallotta azt, hogy az iskolai tesiórán kívül is sportol valamit. Ez bár 5%-al magasabb a nyolc évvel ezelőtti adatnál, 3%-al alacsonyabb mint négy éve volt. A férfiak gyakrabban sportolnak mint a nők (44%-31%). A kor előrehaladtával folyamatosan hagynak fel a testedzéssel a fiatalok, és a tendenciák azt mutatják, hogy a csökkenés kezdete egyre korábbi életkorra tolódik, ma már középiskola alatt megkezdődik a csökkenés. A magasabb iskolai végzettségűek és a városlakók többet sportolnak, mint az alacsonyan képzettek és a vidékiek.
Meglepő, hogy az elmúlt 4 évben a budapestiek sportolási gyakorisága 18%-ot esett (!) ami elég elgondolkodtató. A jövedelem szerinti (a társadalmi rétegek végpontjai) különbségek is nőttek: 2000-ben a tehetősebbek kétszer annyit sportoltak, mint a szegényebbek, ez a különbség ma háromszoros.
A fiatalok egészségérzete lényegesen jobb, ha sportolnak, mint, ha nem. Bár a sportolók természetesen ritkábban küzdenek testsúlyproblémákkal, az egészségérzet ettől függetlenül is magasabb a sportolókban. (Magyarul a kövér sportoló nagyobb eséllyel érzi magát jól, mint a kövér nemsportoló, pedig a testtömegindexük azonos lehet).
Dohányzás
A fiatalok 50%-a soha nem gyújtott rá, 7% heti gyakorisággal dohányzik, 30% naponta. A válaszadók 6%-a régebben dohányzott, de már leszokott. A napi dohányzók száma nem változott érdemben az elmúlt 8 évben, a sosem dohányzók aránya azonban jelentősen csökkent.
A többség 14-16 évesen próbálja ki a dohányzást először. Riasztó, hogy a mintába bekerült 8 olyan fiatal, akik 5-6 évesen kezdtek dohányozni, illetve 3% 10 éves kora előtt próbálta ki a cigarettát. 2% vízipipával próbálta ki.
A napi dohányzók 95%-a max egy dobozt szív. A fiatal férfiak 34%-a a nők kb. negyede dohányzik naponta.
Alkohol
10% napi vagy heti rendszerességgel iszik alkoholt, további 28% egy-két havonta iszik. Az alkoholfogyasztási szokások nem nagyon függenek össze a korral. 3% állítja, hogy az elmúlt évben ittas volt, vagy berúgott (névtelen kérdőív, valószínűleg ez hihető)
Hát nem tudom...
Pénz és Lakás
Ja. Ez a kettő kéne, és akkor rendben is lennénk. Most így időmilliomos szegénylegényként a 15-29 közöttiek vagyoni és lakáshelyzetét idézem ide. Jó régen írtam már, ígérem többet fogok, mert vissza kell vinni a cuccot a könyvtárba, úgyhogy tényleg.
Megint az írja, hogy örök fiatalság, úgyhogy most már biztos, hogy sose halunk meg. Kitolódik. A fiatalok felnőttesen élnek már tizenéves koruktól, ugyanakkor huszon-sok évesen se klasszikus értelemben vett felnőttek. A leválásnak több lépése van: jogi, lakás-szerinti, pénzügyi, önálló-döntések, öntudatosulás. (a sorrend kb. bármi lehet)
30% folytat önálló életvitelt, egyedül, vagy kezdődő családjával, ez 6%-al kevesebb mint 4 éve volt.
A teljes lakosságban, az egy háztartásra jutó, havi nettó átlagjövedelem 191.000 Ft. Az anyagilag önálló fiatalok 83.000-t az eltartott dolgozók 40.000-t az önállóan élő, dolgozók 109.000-t visznek haza átlagosan. Az egy fogyasztási egységre jutó átlagjövedelem ma 75.000 körül van, ez 17%-al több mint négy éve, azonban a fogyasztói árindex 23%-al nőtt. A fiatalok kb. 10%-a tud pénzt megtakarítani.
