Rájöttem ma, hogy annyira király posztokat írok, hogy még engem is elgondolkodtatnak, nemhogy másokat. Most épp az alant látható képgyűjtemény kapcsán töprengtem el, pontosabban szólva a horizontális tartalommegosztás nevű csodagépezeten. Azt mondják hogy az online újságírás haldoklik, és ami rossz hír, hogy a print újságírás is haldoklik, magyarul az egész újságírás, hiába, pályaválasztani is tudni kell.
Amerre ugyanis ma megyünk, az egy sokkal hitelesebb teljesen más információközlési metódus: a cégek/szervezetek/hivatalok/magánszemélyek/akárki/akármi fenntart egy blogot, egy stratégiai kommunikációs csapatot, akik tólják az emészthető információt a szakmai mellett, és kicsit unják már a sajtótájékoztatókat.
Mondhatjuk persze, hogy ezek nem hitelesek, de valljuk be, senki se hiteles, illetve mindenkinek az hiteles, amit szeret, a többi csak hazudik. Az elsődleges hírforrások azonban, ha jól vannak megcsinálva, mégis tudnak valamit, amit a mainstream média nem tud: szakmailag elvben sokkal hitelesebbek – lehetnek.
Mi meg itt a másik oldalon, kezünkben egy google-readerrel és egy tumblrel remekül elvagyunk. Én már tényleg csak akkor olvasok híreket hírportálokon, ha tényleg unatkozom, a kb 120 RSS csatornám, a twitter, a tumblr és a hatos-villamos tartalommegosztó platformok sokkal hatékonyabban tájékoztatnak, és az utóbbi kivételével csak azokról amikre kíváncsi is vagyok.
