társadalom

Bővíteni akarják Paksot, még két reaktorral. Ezerötszáz megawatt. Nemsemmi. Korábban azt hallottam, hogy ez egy négyezermilliárd forintos project. Ezsesemmi. Megtérül 20 év alatt. Vállalkozásnak gyenge, de az oktatáshoz képest még így is gyors. Nem valószínű hogy felrobban, de ha igen, az nagyon nagy baj.

Szóval mi legyen? pro úr és kontra úr beszélgetnek mai adásunkban:

- Környezetvédőként csak nem képzeled, hogy támogatni fogok egy atomreaktort?
- Pedig nem bocsát ki széndioxidot. Nem ez a kedvenc legnagyobb bajotok?
- Hát, azt éppen tényleg nem, de a hulladék például még vagy ezer évig sugározni fog.
- Hát, majd bebetonozzuk ezer évre, azt jónapot.
- Aha. A magyar történelemben eddig nem volt 60 olyan év, hogy ne lett volna háború… mondd, mivel garantálod 1000 évre a stabil társadalmi viszonyokat, amik között ez egyáltalán elképzelhető? Bár maga az erőmű is elég kockázatos ilyen szempontból.
- Ne szórakozzál már a történelmi teóriáiddal, a népnek energia kell!
- A népesség fogy, az energiaigény pedig nő. Szerinted ez egy teljesen normális trend? Tudtad, hogy a CEU kutatásai szerint azt az 1000 megawattot simán megtakaríthatnánk építés helyett? Nemmellesleg attól a számlák is alacsonyabbak lennének.
- Jó, de az főleg fűtés.
- Főleg, de nem csak. Van azért abban légkondi, világítás, öreg orosz hűtőszekrény, standby led, meg minden szemét. Ne hidd, hogy ez csak kis része.

Read the rest of this entry »

Ne haragudjatok rám, de most egy nemzetgyilkos poszt következik.

Azt olvasom, hogy kevesebben leszünk, mint tízmillió. Én őszintén szólva sose értettem, hogy ez miért olyan drámai dolog… Mi lenne mondjuk ha lemenne hatmillióra a népesség? Nem háború, meg abortusz miatt, hanem csak úgy nem születne családonként 4-6 gyerek, csak 2. Átlagban persze. Akkor mi lenne? Semmi.

A mi problémánk három osztatú:

1) A népesség koreloszlása szörnyen elöregedett. A baj nem az hogy kevesen vagyunk, hanem az, hogy az arányok rosszak. Tudom, hogy ez a kettő nagyon erősen összefügg, de ezt azért fontos szem előtt tartani akkor is.

2) A második a nem magyar népesség részarányának növekedése, ami a magyarság hígulásához vezet. A baj tehát nem a létszámcsökkenés, hanem az, hogy mint kulturális nemzet kezdünk elfogyni, de a megoldás erre se az, hogy felszaporítjuk magunkat, hanem az, hogy a magyarok sokat tanulnak, a cigányokat és a kínaiakat pedig integráljuk valahogy.

3) A harmadik pedig a természeti erőforrások kérdése. Ha majd a Kiskunságban sivatag lesz és ehhez hasonló szép tájak jelennek meg, majd ha a fogyasztói társadalom összeomlasztja a Kárpát-medence biokapacitását, akkor örülni fogunk neki, ha kevesebben leszünk a kevesebb élelemre.

Mi következik ebből?

Read the rest of this entry »

1769. James Watt, gőzgép.

Ipari forradalom. Bejönnek a képbe a fosszilis energiahordozók, elsőként a szén, később a kőolaj és a földgáz is. Otto motor, fűtés, gázrezsó. Villanylámpa, távíró, telefon, számítógép, Hubble űrteleszkóp, Google, iPhone.
Az energia ezentúl olcsó, hordozható, átalakítható, és korlátlanul rendelkezésre áll.

Korábban csak állati, emberi erő és a megújuló erőforrások léteztek. Nem állítom, hogy ezeket minden esetben fenntarthatóan használták, hiszen a föníciaiak is kivágtak egy fél országnyi erdőt a gályáikhoz, de azért lássuk be, az egy másik lépték volt, globális értelemben jelentéktelennek mondhatjuk.

Az emberiség, pontosabban az élővilág, csak a jelenidőben rendelkezésre álló energiával gazdálkodhatott, a távolságok nagyok voltak, a munka kemény, csak biogazdaságok mindenhol, no vegyszer, no klájmétcséndzs, no Dennis Meadows.

(Ebben az esetben én most méhész lennék, komolyan. Nyugdíjas koromban így is az leszek.)

Read the rest of this entry »