Kitten: Chinatown

Mielőtt azonban átadnánk magunkat a zenének, szeretném jelezni, hogy van végre rendes Vendéglő a Világ Végén oldal is a blogon, ami jó. Illetve, hogy mostantól vasárnap esténként jelentkezünk, a lehető legrendszeresebben, így természetesen a most következőn is. Illetve, hogy megyek klettersteigezni, ha nem írnék többet az azért van, mert akkor lepottyantam, ebben az esetben a rádióadás is elmarad, de nem lesz gond, no para.

Goldenblog és egy kis Lady Gaga

Bejutottam a goldenblog döntőjébe. Nem akartam ennek feltétlenül egy külön posztot szentelni, de annyi látogató lett hirtelen, hogy kis híján túlterhelték a szervert, pár óráig nem voltunk elérhetőek - szerkesztőségünk ezúton elnézést kér. Gondolkodunk robosztusabb infrastruktúrán, de az drágább is lenne, szóval nem fogjuk elhamarkodni a dolgot. És persze kösz' mindenkinek, aki erre jár, just stay tuned. Ennek örömére egy Lady Gaga videót (remake-t) teszek közzé. Szerintem őt csomóan úgy szeretik, hogy nem merik bevallani, ami bizonyos szempontból határozottan érthető, nekik küldöm ezt a számot:

Ez most ilyen progresszív

Vettem egy használt iPod-ot. Zoli rajta hagyta a zenéit. Ez az egyik. Egy újabb példája annak, (számomra) hogy az ilyen elektronikus zenék is tudnak, ha nagyon akarnak. Nehezen írom le, hogy mit. Munkahelyen ne próbáld meg hallgatni. Én akkor találtam rá, amikor sötétben sétáltam a Gellérthegy oldalában, mellettem kicsit vizes és nagyon kivilágított Budapesten néha autók száguldottak, hajók a Dunán, eszméletlenül péntek este volt az egész városban, ebben a városban, amit annyira szeretek. És olyan volt lenni, mint azok az emberek a klippekben. Én voltam középen, ha érted, de valahogy mégis nem velem foglalkoztak. Hát ez.

The Glitch Mob - Nalepa Monday remix

Oly sokáig voltunk lenn, nem is tudjuk milyen fenn

Várok egy pohár italra, Várom, hogy messze vigyen, Várok egy friss, tiszta hangra, Várom, hogy megsegítsen! Igyunk a vén, lila Hölgyre, Nem adja fel a reményt, Nem jut el soha a völgybe, Mit papja neki ígért! Igyunk a sápadt árvára, Bûnérõl, õ nem tehet, Igyunk a hûtlen anyára, Ölére, mit úgy szeret. Oly sokáig voltunk lenn, Hogy nem is tudjuk, milyen fenn. Igyunk az új Istenekre, Mosolyuk egyre nagyobb, Nem tettem ellenünk semmit, Azt hiszik, nem is vagyok. Gondolj egy összetört arcra, Gondold el, mitõl ilyen, Gondolj a holnapi napra, Ne legyen ugyanilyen! Tudom, azt hiszed rólam, Ismerem jól a világot, De nem tudok mondani semmit, Magam is csak várok, várok.

Hobo Blues Band